Az élet értelme!

1.fejezet

Napokig nem tudtam aludni.Nappal nem volt semmi baj de már féltem az este eljövetelétől mert tudtam jól,  ha leteszem a fejem a párnára nem fogok aludni bármennyire is fáradt vagyok.Az élet nagy dolgain gondolkodtam és ez nem hagyott nyugodni.30 évesen az ember mire vágyik?Egy kis lakás nem túl nagy (sosem voltam nagyravágyó)szoba ,konyha két hálószoba egy a kedvesemé és az enyém egy pedig a gyereké.Jól fizető állás mindkettőnknek mert hát az elengedetlen a gyerekvállaláshoz ha az ember normális életszínvonalon akar élni és persze autó ami már lassan nélkülözhetetlen a mai közlekedéshez.Emlékszem tini koromban nekem nem volt csak jogositványom az osztályból ami miatt sokat szivattak és nap mint nap feltették a kérdést - Mikor szerzed már végre meg ?. De nem tehettem mert nem tellett rá.a Szüleim nap mint nap összeültek miközben én tévéztem és a költségvetést boncolgatták mert dönteni kellett vagy étel kerül az asztalra vagy a számlák lesznek befizetve.Emiatt szinte mindig volt tartozásunk a szolgáltatók felé és ez a tudat engem is nagyon feszéjezett.Depressziós voltam már 16 évesen .Senki nem értette az iskolában miért van ez.Barátaim alig voltak mert hát ki akar egy lúzerrel barátkozni.Nem is lett belőlem tanult ember ahogy azt a nagyapám elvárta tőlem.Egy sarki étterembe dolgozok mint felszolgáló nagy jövő erre aztán lehet alapozni.Nincs senkim egyedül vagyok mint a kisujjam.A főnököm egy segfej 300 forintos órabérrel vettek fel ígérve ha lejár a próbaidő emelik .Két éve poshadok itt és semmi.Mintha ez lenne a senkik földje .Sokféle ember jár ide mindig megfigyelem őket,ez a hobbim.Kedvencei közzé tartoznak a szarkazstikusak. Mindig megmosolyogtatnak.Reggeltől estig dolgoztam már a napok szinte egybe folytak.Csak a hóvégére koncentráltam. A kis fehér cetlire amin hat számjegy ált,és miatt akár plusz műszakot is bevállaltam.De akárhogy csűrtem csavartam nem lett jobb, ha többet kerestem akkor se tudtam félrerakni.Kiskoromban irigyeltem a velem egykoruakat akik csak egy körzettel laktak arrébb és minden nap az élet örömeiben fürödhettek.Nekem a flakongyűjtés marad a suliután némi apróért.Tudtam jól ezt senki más nem érezheti át csak aki átélte . Arról álmodoztam hogy ha nagy leszek mindenkinek megmutatom hogy érek én annyit mint ők na ez sem sikerült! Most szervírozhatom a reggelit a hálátlan és mogorva vendégeknek .Ja tényleg nagy jövőkép.Tele van a fejem mindenféle gondolattal mi lett volna ha?..... A kedvenc mondatom ide a leg könyebb beszúrni valamit amire vágyunk de nem kapjuk meg.